A korsó mindennapi használati tárgyként évszázadok óta jelen van az életünkben. Különböző színű, méretű, anyagú, fajtájú létezik. Ezen az oldalon megpróbáltam ebből a hatalmas választékból egy pici szeletet bemutatni....
Szűk nyakú, öblös vizesedény, szélesebb értelemben bor és pálinka tartására szolgáló cserépedény. A hasa lehet gömbölyű, vállas vagy lefelé elkeskenyülő, szája kerek, összenyomott vagy tölcsérszerűen kiszélesedő. Nyakában átlyuggatott korong, szűrésre alkalmas rostély, belsejében égetett agyaggolyó, csörgő van. Ha a nyaka karimás, ebből indul ki a függőleges állású fül, mely általában üreges, és a közepe táján csöcs vagy csecs van: ezen keresztül lehet a vizet kiszívni belőle.
Korongozás rendezvényeken
Mek.oszk.hu
Muvtor.btk
Papiruszportal.hu
Szeghalom.hu
Vendegvaro.hu
Edény.lap A korsó fajtái, anyagai, készítése (aloldal)
A legtöbb korsót a nagy alföldi fazekasközpontokban, Mezőtúron, Nádudvaron, Szentesen készítették, ahonnan az Alföldre szállították. Hódmezővásárhely a Délvidéket látta el, Mezőtúrról főleg északra, Sárospatak vonaláig jutottak a korsók. Mohács a Dunántúl legfontosabb és legismertebb korsósközpontja volt. Jelentős mennyiségű korsót készítettek még Csáván, Dőrön, Tüskeváron, Csákváron, Kalocsán, Réven és a Körösök mentén (pl. Nagyhalmágyon), ahonnan a körösi korsók lettek közismertek.
Csáva
Dőr
Kalocsa
Mohács
Nádudvar
Szentes A korsóval foglalkozó települések (aloldal)
